A következő írás a facebookról, a Hamar család "tollából" származik. Kicsit gondolkodtam ugyan rajta, hogy ezt osszam-e itt meg, vagy a most terjedő Chuck Norrisos humort, amikor egy autó motorháztetején ülve, a marcona kinézetű Stallone megkérdezi a szintén marcona Chuck Norristól, hogy hány fekvőtámaszt tud megcsinálni, mire Chuck Norris azt mondja: Az összeset...
- na jó, nem gondolkoztam igazán ezen, de mégis fel kellett valamivel vezetnem a következő írást, aminek a forrása ez., és olyasmiről szól, amivel mostanában sokat foglalkozom. Íme:
"1948-ban híres vita zajlott le Bertrand Russel filozófus és Frederick Copleston jezsuita pap ...és filozófus között Isten létezéséről, amit a BBC is közvetített. Az utókor úgy tekint vissza erre az eseményre, hogy Russel megszorongatta, kissé sarokba szorította vitapartnerét, mikor a világ létezésének okáról fejtették ki véleményüket. Russel egyik fő érve az volt, hogy a világ létezésének nincs oka, és ezt könnyen alátámaszthatta a tudomány eredményeivel is. 1948-ban ugyanis még semmit sem tudtak a táguló világegyetemről és a nagy bummról. Az univerzum sokak szerint mindig létezett.
1998-ban, ötven évvel a vita után jubileumi vitaestet rendeztek, amin William Lane Craig keresztény filozófus és Antony Flew ateista filozófus csaptak össze. A kérdés megint az volt: Létezik-e Isten? Flew a 20. század egyik legnagyobb hatású brit ateista gondolkodója, aki évtizedeken keresztül intézett kihívást a vallások - és elsősorban a kereszténység - felé. Ebben a vitában mégis láthatóan elbizonytalanodott. Craig érveire - köztük a világ keletkezésének okára - nehezen talált válaszokat. A mérleg ezúttal egyértelműen a keresztény filozófus felé billent. (a vitát érdemes megnézni: https://www.youtube.com/
Antony Flew később arról nyilatozott, hogy már elhiszi, hogy a világ mögött egy teremtő áll. Nem lett keresztény, de egy élethossznyi tagadás után nem látta már megalapozottnak ateista érveit. Mikor megkérdezték, miért adta fel meggyőződéseit, az újkeletű bilológiai és kémiai tudományos eredményekre hivatkozott. (a rövid interjút erről itt láthatjátok: https://www.youtube.com/
John C. Lennox, oxfordi matematika professzor és autodidakta igehirdető mindig amellett érvel, hogy a tudomány világa évezredek óta mindig két részre szakadt. Azokra, akik a megfigyelt jelenségekre naturalista (természeti) magyarázatokat adnak, és azokra, akik alkotó intelligenciát sejtenek a dolgok mögött. Ez a legfőbb érv a tudományt a vallással szembe állító ateistákkal szemben is, ugyanis a tudomány természeténél fogva nem vallás-ellenes, mivel a "Hogyan?" és nem a "Miért?" kérdéssel foglalkozik. A második kérdésről a tudós a különböző érvek alapján, a belső meggyőződése és hite szerint dönt. [Itt pedig a Lennox - Dawkins vitákat érdemes megnézni; már önmagában is gyönyörűség látni, hogy milyen vitakultúrával rendelkeznek ennyire különböző nézetű emberek a világnak egy kevésbé elizélődött helyén... The God Delusion Debate és Has Science Buried God? - KZs.]
Antony Flew öreg korára Isten léte mellett döntött. Úgy találta, hogy a tudomány által egyre jobban feltárt világegyetem komplexitását egy tervező intelligencia léte jobban, érthetőbben és egyszerűbben magyarázza, mint korábbi, mindent természeti okokra visszavezető meggyőződése."